A misszió
   Atyátoknak se hívjatok senkit e földön; mert egy a ti Atyátok, a ki a mennyben van. Mt 23,9

Senkivel szemben nincs gyűlölet szívemben!

120 éve született Mindszenty József bíboros hercegprímás. Egy alkalommal azt mondta: ha van Magyarországon egymillió imádkozó ember, akkor nem kell félteni a magyarság jövőjét.

XVI. Benedek pápa: az új média a hithirdetés "új korszakát" teszi lehetővé

"A papok fordítsanak különleges figyelmet a nem hívőkre, (...) a digitális világban is..."

A család a társadalomban

A család nagyon sokat tehet önmaga, a gyermek boldogságáért, de az egész társadalom javára is.

Rev. Matthew R. Mauriello: A krisztusi szeretet szétáradt közöttünk!

Az amerikai lelkipásztor már előre tekint: az Isteni Irgalmasság II. Világkongresszusát Krakkóban rendezik.

Ajánló
Jézus evangéliuma
Bemutatkozunk...
A családpüspök blogja
Hírek
Tiszta Szívek Mozgalma
Templom épül Pátyon
Portre
Történetek
DVD-ajánló
Archiv
Élő adás
  • Nagymarosi Ifjúsági Találkozó 2010. május 15.

    Az Ifjúsági Találkozót évente kétszer, tavasszal és ősszel rendezik meg Nagymaroson.

  • Anita - ...a szexualitás tulajdonképpen csak egy pont az "i"-n

    Egész eddigi életemben azt kerestem, hogy hogyan ne éljünk felszínes kapcsolatokban...

+ + +

Hitvallás

Egyetlen hajszál sem eshet le fejemről mennyei Atyám akarata nélkül, a legkisebb dolog sem történhet velem az Ő tudta és akarata nélkül.

 

Ki a gazdagabb?

Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, elviszi vidékre 7 éves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt, hogy milyen szerencsés családban él.
Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte fiát.
- Nos, mit gondolsz erről az útról?
- Nagyon jó volt, apa!
- Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
- Igen.
- És mit láttál meg mindebből?
- Azt, apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk van otthon,   ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel, az övékére   pedig csillagok világítanak. A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a szem   ellát. És végül láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog   családként élnek. Te és anyu viszont egész nap dolgoztok, és alig látlak titeket.
Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
- Köszönöm apa, hogy megmutattad, milyen gazdagok is lehetnénk.

 

Két magzat beszélget...

- Mondd, te hiszel a születés utáni életben?
- Persze. A születés után jön az élet. Talán azért vagyunk itt, hogy felkészüljünk arra, ami   ezután következik.
- Lárifári! A születés után nincs semmi! Onnan még senki nem tért vissza! És különben is,   hogy nézne az ki?
- ...Azt pontosan nem tudom, de úgy érzem, hogy ott mindenhol fények vannak... Talán a   saját lábunkon fogunk járni, és a saját szánkkal eszünk.
- Ez már végképp ostobaság! Járni nem lehet! Még, hogy szájjal enni, nevetséges! Hát nem   látod a köldökzsinórt? És ha már itt tartunk, gondolkodj el egy picit: azért sem lehetséges   a születés utáni élet, mert a köldökzsinór túl rövid.
- Igen, de szerintem valami biztosan lesz, épp csak máshogy, mint amit itt életnek nevezünk.
- Ostoba vagy. A születéssel az élet véget ér, és kész.
- Figyelj, nem tudom pontosan mi lesz, de majd a Mama segít nekünk...
- A Mama? Te hiszel a Mamában?!
- Igen.
- Ne nevettesd ki magad! Láttad már valahol? Egyáltalán látta már valaki?
- Nem, mert itt van körülöttünk. Benne élünk. S bizony, neki köszönhetjük, hogy vagyunk.
- Na, most már hagyjál békén ezzel az ostobasággal, jó? Majd akkor hiszem a Mamát, ha   látom.
- Látni nem tudod, de ha elcsendesedsz, akkor hallhatod az énekét, érezheted a szeretetét.   Ha elcsendesedsz, érezni fogod a simogatását, érezni fogod óvó kezét...

 

A szív

Egy nap a szívsebész így szólt a műtétre váró kisfiúhoz:
- Holnap reggel - kezdte a sebész - ki fogom nyitni a szívedet.
- Ott fogod találni Jézust - vágott közbe a fiú.
A sebész bosszankodva felnézett.
- Fel fogom vágni a szívedet, - folytatta - hogy lássam, mennyi károsodás történt.
- De amikor felnyitod a szívemet, Jézust fogod ott találni - mondta a fiú.
A sebész a szülőkre tekintett, akik csendben ültek.
- Miután látom, hogy mennyi károsodás történt, vissza fogom varrni a szívedet és a mellkasodat, és eltervezem, mi lesz a következő lépés.
- De ott fogod találni Jézust a szívemben. A Biblia azt mondja, hogy Ő ott él. Minden zsoltár azt zengi, hogy Ő ott él. Ott fogod találni Őt az én szívemben.
A sebésznek elege volt.
- Megmondom neked, mit fogok találni a szívedben: sérült izmokat, gyenge vérellátást, és elvékonyodott érfalakat fogok találni. Ez után el fogom tervezni, hogy tudlak meggyógyítani.
- Jézust is ott fogod találni, Ő ott él- mondta a fiú.
A sebész a műtét után leült az irodájában, és magnószalagra mondta a műtéttel kapcsolatos megjegyzéseit, gondolatait: sérült főütőér, sérült tüdőbe vezető erek, elterjedt izomsorvadás. Nincs remény a szívátültetésre, nincs remény a gyógyításra, kezelésre. Terápia: fájdalomcsillapítók, és ágyban feküdni. Prognózis: - itt kis szünetet tartott - egy éven belül halál. Megállította a magnót, de még volt mit mondania.
- Miért? - kérdezte hangosan. Miért tetted ezt? Te juttattad őt ide! Te okoztad neki ezt a gyötrelmet, és Te kárhoztattad őt korai halálra! Miért?
És akkor az Úr válaszolt neki:
- A fiú az én bárányom, nem terveztem, hogy sokáig a te nyájadhoz tartozzon, mert ő az én nyájamnak tagja, és az lesz örökké. Itt az én nyájamban nem lesz fájdalom, olyan jólétben lesz része, amilyet te el sem tudsz képzelni. Szülei egy napon találkozni fognak vele és ők is megismerik a békességet és az én nyájam gyarapodni fog.
A sebész forró könnyeket hullajtott, de ingerültsége meg ennél is hevesebb volt.
- Te teremtetted ezt a fiút, Te teremtetted ezt a szívet! Meg fog halni hónapokon belül. Miért?
Az Úr válaszolt:
- A fiú az én bárányom, vissza fog térni az én nyájamhoz, amint elvégezte küldetését. Én nem azért küldtem az én bárányomat a nyájadba, hogy elveszítsem, hanem azért, hogy egy másik elveszett bárányt megmentsen.
A sebésznek potyogtak a könnyei.
A sebész odaült a fiú ágya szélére. A szülők vele szemben ültek.
A fiú felébredt és suttogva kérdezte:
- Kinyitottad a szívemet???
- Igen - mondta a sebész.
- Mit találtál? - kérdezte a fiú.
- Megtaláltam Jézust - felelte az orvos.


A szivárgó cserépedény

Kínában egy vízhordózónak volt két nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt és mindig egy teljes adag vizet szállított.
A pataktól a házig tartó hosszú út végén a megrepedt edény már csak félig volt vízzel. Két teljes évig ez így ment, a vízhordózó minden nap csak másfél edény vizet szállított haza a házba. Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta. De a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak félannyit tudott teljesíteni. Két év keserűség után egyik nap megszólította a vízhordózót a pataknál.
- Szégyellem magam, mert a víz szivárog belőlem egész úton hazafelé.
A vízhordózó így válaszolt a cserépnek:
- Észrevetted, hogy az ösvényen virágok csak a te oldaladon nyílnak, s a másik cserép oldalán nem? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a fogyatékosságodról, és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat. Mi mindannyian törött cserépedények vagyunk, a saját különleges hibáinkkal. De ezek a törések és hibák teszik az életünket olyan nagyon érdekessé és értékessé. Csak el kell fogadnunk magunkat és mindenki mást is olyannak, amilyen, s meglátni a jót másokban. Hiszen a mi Atyánk szemében mindennek és mindenkinek egyedi, fontos és áldott helye és feladata van!